Házasságkötés

A házassági szövetséget, mellyel egy férfi és egy nő az élet és a szeretet bensőséges közösségét alkotja egymással, a Teremtő alapította és saját törvényekkel látta el. Természete szerint a házastársak javára és a gyermek nemzésére és nevelésére van rendelve. A megkereszteltek között az Úr Krisztus szentség rangjára emelte. 

A házasság szentsége Krisztus és az Egyház egységét jelzi. A házastársaknak kegyelmet hoz arra, hogy azzal a szeretettel szeressék egymást, amellyel Krisztus szerette Egyházát; így a szentségi kegyelem tökéletesíti a házastársak emberi szeretetét, megerősíti fölbonthatatlan egységüket és megszenteli őket az örök életre vezető úton.

A házasság a felek megegyezésén alapul, azaz azon az akaraton, hogy kölcsönösen és véglegesen ajándékozzák önmagukat a hűséges és termékeny szeretet szövetségének életére.

Mivel a házasság a feleket az Egyházban nyilvános életállapotba helyezi, kiszolgáltatásának nyilvánosnak kell lennie, liturgikus cselekményen belül pap (vagy az Egyház minősített tanúja), tanúk és a hívők közösségének színe előtt.

Az egység, a fölbonthatatlanság és a termékenységre nyitott lelkület lényegében tartozik hozzá a házassághoz. A poligámia ellentmond a házasság egységének; a válás szétválasztja azt, amit Isten összekötött; a termékenység elutasítása elválasztja a házaséletet annak “legdrágább ajándékától”, a gyermektől

Az elváltak, akiknek még érvényes a házassága (amíg nem mondták ki az érvénytelenséget) az Egyháztól nem szakadtak el, de szentáldozáshoz nem járulhatnak. Keresztény életüket főként úgy élhetik, hogy gyermekeiket hitben nevelik.

A keresztény otthon az a hely, ahol a gyermekek az első hithirdetést kapják. Ezért a családi otthont joggal nevezi “családi egyháznak”, a kegyelem és imádság közösségének, az emberi erények és a keresztény szeretet iskolájának.

Az Egyház hite szerint a házasság a Jézus Krisztus által rendelt hét szentség egyike.

Az egyházi házasság szándékát a tervezett időpont előtt legalább 6 hónappal kell bejelenteni a plébániai irodán.

Az esküvő előtt a jegyesek jegyesoktatáson vesznek részt.

A leggyakrabban felmerülő kérdések

Összeházasodhat-e katolikus templomban két meg nem keresztelt? – Nem.

Összeházasodhat-e katolikus templomban egy katolikus keresztény és egy meg nem keresztelt? – Igen, de a plébánosnak fölmentést kell kérnie a püspöktől.

Meg kell-e keresztelkednie a házasságkötés előtt a meg nem kereszteltnek? – Ha egyébként nem volt szándéka megkeresztelkedni, akkor nem.

Összeházasodhat-e katolikus templomban egy katolikus keresztény és egy más felekezetű (református, evangélikus) keresztény? – Igen.

Át kell-e térnie a katolikus hitre a házasságkötés előtt a más felekezetű kereszténynek? – Nem kell áttérnie.

Milyen iratok szükségesek a házasságkötéshez?

– Keresztlevél, amelynek kiállítási dátuma nem lehet régebbi, mint az esketés időpontja előtt három hónap. Mindenki arról a plébániáról tudja beszerezni, ahol megkeresztelték.

– Szükség lehet ún. elbocsátó levélre (házassági engedély). Ezt akkor kell beszerezni, ha a jegyesek egyike sem lakik az esketés választott helyszínének plébániai területén. Csak az egyik jegyesnek kell beszereznie a saját lakhelye szerint illetékes plébániáról